Tükörérzelmek / Mirror Emotions
„[…] a személyiség legszubjektívebb magva, az én-élmény, társas eredetű, a másikkal való kapcsolatból születik, a másiknak a közvetítésével.”
(Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat, 1985, 65.)
Könyv-objekt / Book-object
Mirror Emotions – Book-objects, 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Tükörérzelmek 4/20
A könyv Rubin Eszter (író) műveiből kiemelt szótöredékekre épül. Lánya a lapokon reflektál rájuk; a köztük létrejövő interakció válik láthatóvá.
Mirror Emotions – Book-object 4/20
Tükörérzelmek 5/20
Garajszki Margit (rendező és dramaturg) és Árva Nóra (díszlet- és jelmeztervező) közös Tükörérzelmek könyve a Tündér Lala színpadra állításának alkotói folyamatához kapcsolódik: a könyv készítése során újra felszínre kerültek azok az emlékek és érzések, amelyek a közös munka idején meghatározóvá váltak. Margit ezt a tapasztalatot a következőképpen fogalmazza meg:
“Szabó Magda Tündér Lalája az emberi és társadalmi lét alapvető kérdéseit feszegeti: perszonális és interperszonális kapcsolatainknak, döntéseinknek, felelősségvállalásainknak, hibáinknak, mulasztásainknak és bűneinknek tart tükröt. A darab színrevitele, az előkészületektől kezdve a teljes alkotófolyamaton át kérdésekkek, elmélyüléssel és mély felismerésekkel volt tele.
Miközben a Tükörérzelmek könyvön dolgoztunk sűrítve újraéltük a korábbi teljes alkotói folyamatot, ami azért volt számunkra izgalmas, mert a bemutató óta eltelt időben rengeteget változtunk és az egyes kérdésekhez, témákhoz való viszonyunk is megváltozott, így most egy új perspektívából tudtunk rátekinteni jelenlegi és korábbi önmagunkra.”
Tükörérzelmek 6/20
Barna Nikoletta négy család bevonásával kísérletezett a könyvvel. Az 5–9 éves gyerekek és édesanyáik közös játéka során a könyv a kapcsolódások és visszajelzések mentén formálódott.
Tükörérzelmek 7/20
Galgóczy Anna gyógypedagógus reflexiója a könyv használatának tapasztalatairól.
„Gyógypedagógusként a munkám során 0-3 (5) éves, eltérő fejlődésű gyerekekkel és családjaikkal foglalkozom. A hozzám járó gyerekek többsége a fejlődésmenetében jelentősen akadályozott, súlyosan és halmozottan sérült, szavakkal jelenleg nem kommunikálnak. A foglalkozásokon minden esetben a szüleikkel – leggyakrabban az édesanyjukkal – együtt vesznek részt.
A Tükörérzelmek könyv egy izgalmas kísérlet volt számunkra. Érdekelt, hogy a csillogó felület, a különböző lenyomatok és „benyomatok” mennyire ragadják meg azoknak a gyerekeknek a figyelmét, akik közül sokan vannak olyanok, akinek CVI (Cerebral Visual Impairment, agyi eredetű látássérülés) diagnózisuk is fennáll, azaz a vizuális információk feldolgozása és értelmezése organikus okok miatt nehézségekbe ütközik és/vagy fluktuáló képet mutat. Kíváncsi voltam arra is, hogy az egyre gyarapodó számú és elhelyezkedésű „benyomatok”, mint újonnan megjelenő változások mennyire bírnak felhívó erővel számukra, mennyi idő alatt habituálódnak ezekhez, „csábítja-e” őket a felület a könyv lapjainak megérintésére és ha igen, akkor pontosan hová nyúlnak?
A könyv lapozgatásának ütemét a gyerekek szabályozták és megfigyelhető volt az izgalmi szint növekedése, a „benyomatok” felfedezésének öröme és az is, hogy ezeket szinte minden kisgyerek – az eltérő fejlődés oki hátterétől függetlenül – igyekezett megérinteni, kapcsolatba kerülni vele. A könyvvel eltöltött idő szoros összefüggést mutatott az adott gyermek figyelmének terhelhetőségével, ugyanakkor elmondható volt, hogy összességében mindenki több időt töltött el vele, mint egy hagyományos képeskönyvvel. Volt olyan gyermek, aki hangosan vokalizált a könyv felfedezése során, egyfajta párbeszédet folytatva a felülettel, majd felénk fordulva megosztotta az örömét velünk.
Jellemző tapasztalat volt még, hogy rengeteg kérdést kaptam a szülőktől, mely a könyv funkciójára vonatkozott. Azt tapasztaltam, hogy míg a gyerekeknek nem volt különösebb célja a könyv nézegetésével, pusztán felfedezték azt és hatott rájuk, addig a szülőknek kifejezetten fontos volt, hogy egyértelmű legyen számukra a tevékenység fejlesztési tartalma, mintha a „csak úgy, a felfedezés öröméért” típusú időtöltések nem lennének annyira értékesek, mint azok, amelyek fejlesztési céllal történnek. Ez a felfedezés tehát tálcán kínálta a témában való edukáció szükségességét, mely olyan gyümölcse volt a Tükörérzelmekkel való játéknak, amelyre előzetesen nem számítottam.
Összességében a Tükörérzelmek közös felfedezése megerősítette bennem azt a már-már közhelyszerű gondolatot, hogy a játék terén a gyerekek – legyenek neurotipikus vagy atipikus fejlődésmenetűek – a legnagyobb tanítómestereink; nincs más dolgunk, mint kísérni őket ezen az úton és teret adni számukra a világ felfedezésére.”
Tükörérzelmek 8/20
A Csillagház Általános Iskolában Berki Attila, Farkas-Villányi Dóra, Láng Iola és Soltészné Takár Anita a komplex művészeti nevelés órák keretében dolgozták fel a könyvet. Beépítették a tanmeneti órák anyagába, az énkép, az emberkép és a testséma fejlesztését szolgáló gyakorlatok közé.
Reflektív fémfelület / Reflective Metal Surface
Mirror Emotions – Reflective Metal Surfaces 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Mirror Emotions – Reflective Metal Surface 03. 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Mirror Emotions – Reflective Metal Surface 03. 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Mirror Emotions – Reflective Metal Surface 02. 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Mirror Emotions – Reflective Metal Surface 04. 2022–2025. Veronika Szalai. Photo: Csanád Szesztay.
Veronika Szalai 